Chip 1996 April/CHIP 1996 aprilis (CD06).zip/CHIP_CD06.ISO/hypertxt.arj/9401/CHICAGO.CD

Text File | 1994-11-26 | 17KB | 283 lines

          @VChicago@N

          @VA Wakablaktól az operációs rendszerig@N

          A  Microsoftot  sokan   szidják  mindmáig,  mert   legtöbbet
          használt programjai  -- a  DOS és  a Windows  -- nem éppen a
          legkomfortosabbak. Mind a  programozók, mind a  felhasználók
          találkozhatnak nap  mint nap  nyûgjeikkel. A  Windows NT-vel
          is  sok  a  gond,  mert  gépigénye  brutális,  szinte  annyi
          memóriát, olyan  számítási teljesítményt  igényel, mint  egy
          Unix  munkaállomás.   A   köztes  igényekrôl  pedig   mintha
          megfeledkeztek volna.




          Több  név  röppent  fel  még  az  NT  megjelenése  elôtt   a
          szakmában, hogy  a Microsoft  e fedônév  alatt valami köztes
          operációs rendszert készít eló a DOS, a Windows, és az  Unix
          ajánlások valamilyen  hibridjeként. Most  elérkezett hozzánk
          a Chicago néven  ismert Windows-szerû operációs  rendszerük.
          A  Chicago  4.0  58.5  számú  fordítási munkaverziója még az
          összeszerelés stádiumában  van, de  már láthatók  a grafikus
          felület  sajátosságai  éppúgy,  mint  a  benne megvalósítani
          szándékozott szolgáltatások.

          A  hozzánk  elkerült  példányt   egy  33  MHz-es,  8   Mbyte
          memóriájú 486-os  laptopra és  egy Pentium  alapú, 16  Mbyte
          memóriával és Cirrus  VGA kártyával ellátott  munkaállomásra
          sikerült felinstallálni. Egy  Opti chipkészletes 33  MHz-es,
          4  Mbyte  memóriájú  386-os  gépre  a  rendszer  feltelepült
          ugyan,  de  csak  a  DOS  felület  volt  hajlandó mûködni. A
          telepítéshez  a  gépen  Windows  3.1-nek  és  DOS  operációs
          rendszernek kell lennie.  Az INSTALL programot  Windows alól
          elindítva,  megkérdezi,  hogy  felülírja-e  a  Windowst vagy
          újra pakolja fel magát.  A felülírás üzemmód nem  tökéletes,
          ha   ezt   használjuk,   szinte   teljesen   bizonyos,  hogy
          használhatatlan programot kapunk eredményként.

          A  telepítôkészlet  mintegy  35  Mbyte,  amibôl  a   program
          mintegy 15-20  Mbyte-ot rak  fel magának.  Sajnos a  hálózat
          nélküli telepítéskor -- ahogy mi is végeztük a Pentiumon  --
          örökké  hibaüzenetekkel  szórakoztat  bennünket.   Ugyancsak
          érdekes, hogy  bár az  eredeti Windows  Genius egérrel  volt
          feltéve, a Chicago  csak Microsoft üzemmódban  volt hajlandó
          dolgozni, bár  más egértípusok  támogatására utaló  jelek is
          találhatók a konfigurációs file-okban.

          A  program   megjelenése  az   X-Windows/Posix   szabványnak
          megfelelô.  Ez  egyben  azt  jelenti,  hogy felhasználójának
          néhány windowsos ismeretet  újra kell tanulnia.  Például itt
          néhány esetben, a képernyô  bizonyos helyein a két  egérgomb
          együttes megnyomásával  rendszermenük hívhatók  elô, például
          az  a  rendszereditor,  amit  a Windows-tulajdonosok PIFEDIT
          néven ismernek.

          A programrendszer valódi  grafikus operációs rendszer,  azaz
          futtatásához nincs szükség DOS-ra, sôt ezeket a  hagyományos
          szolgáltatásokat    maga    adja.    Nem    véletlen,   hogy
          telepítésekor  nem  is  hoz  létre  DOS  könyvtárat, hanem a
          CHICAGO\COMMAND\ könyvtárban  találhatunk néhány  megszokott
          DOS  parancsot.  Ha  az  installálás  nem  sikerül, akkor is
          innen tölti  be a  hagyományos operációs  rendszert. Itt van
          még a legtöbb gond: látszik, hogy eddig nem nagyon  törôdtek
          vele a fejlesztôk. Csak  a szembetûnô dolgok pár  mondatban.
          A saját FDISK ismeretlennek  jelzi a Chicago partíciót.  Van
          benne  Quick  Basic  interpreter,  de  minek?  Legalább  egy
          Visual  Basic  lenne...  Hasonlóan  az  5.xx,  6.xx  DOS-ból
          ismert  teljes  képernyôs  editor  és  a  megszokott fapados
          DEBUG található  benne. A  legkellemetlenebb, hogy  az XCOPY
          és  a  DISKCOPY   parancs  ugyanolyan  buta,   mint  a   DOS
          kezdetekor  volt,  hacsak  nem  számítjuk  a  2,88-as floppy
          támogatását  --  nem  veszi  igénybe  másoláskor az EMS, XMS
          memóriát, amolyan 640  Kbyte-os cserebere módon  másol, hogy
          a Novell DOS 7.0 teljes memóriát kihasználó, lemezt  file-ba
          majd  visszaíró  különszolgáltatásairól  ne  is  beszéljünk.
          Mindez láthatóan édes álom marad.

          A  rendszer  indítása  után  rögtön  egy  grafikus   logóval
          jelentkezik be, majd [Esc  gombbal kérhetjük ASCII módban  a
          boot-folyamat nyomon követését.  A rendszer felállási  ideje
          Pentiumos  gépen  1-2  perc,  386-oson  2-5  perc.   Azonban
          grafikus felület  megjelenésével még  nem üzemkész.  Hosszú,
          kínos  másodperceket  kell  még  várni,  amíg leellenôrzi az
          összes meghajtót. Hálózati üzemben ez még tovább tart,  mert
          a hálózaton is körülnéz.

          A  Chicago  DOS-boxában   a  másolásvédett  programok   nagy
          részének  kivételével  minden  fut.  Ez  a  doboz lehet vagy
          hagyományos teljes képernyôs DOS  -- külön üzenet hívja  fel
          a  figyelmünket  arra,  ha   valamelyik  program  csak   így
          hajlandó futni --,  vagy egy képernyôablak  lehet. Mindegyik
          módban  mûködik   a  [PrintScr@N   Windows-képernyôlementési
          módszere. Sajnos  a palettakezelése  katasztrofális, azaz  a
          DOS dobozból képtelen  színhelyes grafikus képet  átemelni a
          clipboardra.  Ugyancsak  érdekes  jelenség  néhány   program
          esetében a fantom kurzor  jelenség. Ha nem teljes  képernyôs
          üzemmódban  használjuk  a  DOS  képernyôt,  akkor egy normál
          egérkurzor  és  a  program   eredeti  kurzora  --  jó   nagy
          távolságra egymástól --  megjelenik. Természetesen a  fantom
          az éles, és így  a program használhatatlan. Teljes  képernyô
          üzemben ezek jórészt megszûnnek. Az egérkurzor különben  DOS
          dobozban és teljes képernyôs  DOS esetén egyformán él  -- és
          jól mûködik.

          A kezelési  felületrôl már  a bevezetôben  volt némi  szó. A
          filemanager  koncepcióját  a  Windows  for Workgroupstól, fô
          bejelentkezési ikonjait --  Program, File, Szemétkuka  -- az
          Apple   operációs   rendszerétôl   kölcsönözte.    Hálózatos
          kezelôfelülete megyegyezik a  Workgroupséval, de ikonjai  az
          X-Windows   szokásnak   megfelelôen   a   menüben    kevéssé
          kidolgozottak, jelzésszerûek. Ugyancsak választhatunk,  hogy
          az  X-Windows  megszokott  kis  ikonjait,  vagy  a   Windows
          hagyományos, vakegér üzemmódban is látható nagyobb  ikonjait
          választjuk. Amennyiben  kelet-európai Windowsra  rakjuk fel,
          gond   nélkül   mûködik,   csak   a   852-es   kódtábla   és
          segédprogramjainak kiirtása okoz kemény gondot.

          A program egyes kezelôpaneljei -- hasonlóan az USA-ban  most
          forgalomba került  Word for  Windows 6.0-hoz  -- egy  kicsit
          eltérnek a megszokottól. Az egyes opciók csoportokba  vannak
          rendezve, amelyek az  elôhívott kezelôfelületen kis  nyelvek
          formájában mindig láthatók. A nyelvekre kattintva elô  lehet
          varázsolni a logikailag osszetartozó opciócsoportok.

          Az egyes  alkalmazások a  jelenlegi béta  vátozatban kétféle
          módban találhatók meg: 32 bites Chicago és Windows  formában
          (például  az  óra  program).   Ezek  egyenértékûek,  sôt   a
          Microsoft a  hagyományos Windowshoz  kibocsátott egy  olyan,
          egyetlen  kislemezen  elférô  kiegészítést  (WIN32),   amely
          lehetôvé  teszi   ennek  az   üzemmódnak  a   használatát  a
          hagyományos Windows 3.1 környezetben is.

          A programban a Windows- és a DOS-világ erôsen  összemosódik.
          Ugyanis  eddig  ha  a  DOS-ban Windows programot indítottunk
          el, akkor az kíírta, hogy csak Windows módban mûködik.  Most
          ha  ilyet  indítunk  el  --  akár közvetlenül, akár a Norton
          Commanderrel  --,  akkor  egy-két  villanás  után  máris   a
          grafikus felületen  vagyunk és  fut a  program, lett  légyen
          szó akár Windows, akár Chicago alkalmazásról.

          A Windows  alapprogramjaival itt  is találkozhatunk.  Megvan
          kétféle  kiadásban  az  óra,  a  Paintbrush,  a  Cardfile. A
          korábbinál  sokkal  kellemesebb,  könnyebben  kezelhetô súgó
          (help),  amely   a  Windows   3.1  helpfile-jait   is  képes
          korrektül   megjeleníteni.   Ránézésre    a   Windows    3.1
          tutorialja, annak szolgáltatásai  is erôsen befolyásolták  a
          fejlesztôk fantáziáját.

          A  Write  alaposan  megváltozott.  Immár egy egyszerûbb Word
          szövegszerkesztônek   felel   meg,   fejléccel,   lábléccel,
          korrekt  nyomtatás-beállítási   és  egyszerûbb   tipográfiai
          lehetôségekkel.  Itt  érezhetôen  az  volt  a  cél,  hogy ne
          legyen a  Winword megvételére  kényszerítve az,  akinek csak
          egy egyszerûbb szöveggyártó programra van szüksége.

          A  rendszer  belsô  filozófiája   --  szerencsére  ezzel   a
          felhasználó nemigen találkozik -- az Unix logikáját  követi.
          Az egyes ikonok mögött igencsak hosszú PATH-ok állnak,  néha
          jópár kapcsolóval.  A grafikus  felületet viszont  újra kell
          tanulniuk a  Windows-rajongóknak, s  sokan lesznek,  akiknek
          nem fog tetszeni ez a megoldás.

          A rövid  próba során  a rendszer  rugalmasnak bizonyult. ùgy
          vettük  észre,  ha  a  gépen  elindult, és nem volt hálózat,
          akkor ritkan fagyott le; ha hálózat volt, vagy nem állt  fel
          korrektül,  akkor   annál  gyakrabban.   Ezek  okai   még  a
          nagyszámú      bétatesztes      változatban       elôforduló
          poloskamennyiségben     kereshetôk,     ezeket     várhatóan
          kitakarítják  majd.  Hasonlóan  a  bétatesztes  gyengeségnek
          tulajdonítom  azt   is,  hogy   mindössze  egyetlen   gyártó
          egyetlen  CD-ROM-típusát  támogatja.  (Természetesen  nem ez
          volt   a   tesztgépekben,   így   a   láthatóan  benne  lévô
          Indeo-Multimédia   támogatást   sem   lehetett  kipróbálni.)
          Jelzésértékû,  hogy  a  Microsoft  saját hangrendszerének, a
          Sound  Systemnek  még  nyomát  sem  találtuk  a  Chicagóban.
          Helyette  a  Soundblaster  16-os  sorozat  valamint az ehhez
          kapcsolódó  MIDI  támogatása  uralja  a  rendszert. Sajnos a
          Galaxy kártyát nem ismerte fel ezzel kompatibilisnek.

          A rendszer a Pentiumos gépen igencsak gyorsnak -- a  DOS-nál
          is gyorsabbnak -- bizonyult.  A 486-os gépeken a  Windowsnál
          kicsit  lassabban  fut,  ami  valószínûleg  a  Pentium saját
          üzemmódjának    és     nem    a     benne    lévô     486-os
          processzoremulációnak  tulajdonítható.  A  DOS-box  is jóval
          gyorsabb,  mintha  önállóan  szaladgálna,  bár  mivel   béta
          változatról  van  szó,  az  olvasó  becsapása  lenne konkrét
          sebességértékeket mondani.  Hasonlóképpen jónak  bizonyult a
          file-kezelés.      Saját      NT-kompatibilis,       illetve
          DOS-kompatibilis  FAT  struktúrát   képes  használni,   akár
          egymás   mellett   is.   A   röprömörítôk   használatát  nem
          támogatja, nem érdemes 500 Mbyte merevlemez-kapacitás  alatt
          használatához  fogni.  Próbák  szerint  azok  a   programok,
          amelyek futnak Windows  alatt, itt is  kifogástalanul futnak
          -- kivéve néhány magyar nyelvû programváltozatot.  Várhatóan
          a DOS programokkal sem lesz gond.

          A  memóriakiépítéstôl   függô  számú   taszk  indítható.   A
          taszkváltás ikonokkal vezérelhetô.  Vagy a hagyományos  [Alt
          Tab kombinációra  elôtûnô ikonmenübôl,  vagy a  taszk ikonra
          való  rákattintásra  kinyíló   látványos  taszklistából.   A
          rendszer  számítási  kapacitása  elegendô  a mozgó ikonokkal
          rendelkezô  programok  kezeléséhez.  îgy  például  szélesebb
          körben   megjelenhetnek   olyan   programok,   amelyek  ikon
          állapotában     is     informálhatnak,     például      óra,
          videokonferencia, s  más hasznos  vagy haszontalan  témákkal
          foglalkozó apróságok.  A taszkok  Pentium esetén  érezhetôen
          azonos sebességgel futnak, de prioritásuk állítható. Sôt,  a
          hagyományos gond, hogy  a merevlemez-hozzáférést megfogja  a
          program, itt orvosolható azzal, hogy a  merevlemez-mûveletek
          programonkénti  prioritása   is  beállítható.   A   rendszer
          állapotáról  is  részletes   tájékoztatást  lehet  kapni   a
          megfelelô  menük  segítségével.  A  program  eme információs
          részei elnagyoltak, láthatóan most vannak fejlesztés alatt.

          Ha Pentium,  akkor ez  már Chicago.  Ezt mondhatjuk,  ha nem
          rontanak és butítanak, hanem  javítanak majd a fejlesztôk  a
          végleges  változat  megjelenéséig  ezen a programrendszeren.
          A  Pentium  alapú  PC-knek  ez  valóban  egy  igényes és jól
          használható, valódi operációs  rendszere lehet. OS/2,  annak
          megszokott  nyûgei  nélkül.   A  megmaradt  386-os,   486-os
          gépekre azonban valami más megoldást kell találni.

          A   Chicago   hálózatos   operációs   rendszer.  Mûködéséhez
          hálózati     környezet     a     béta     változat   szerint
          nélkülözhetetlen. Nem ártana itt egy kicsit végiggondolni  a
          dolgot:  egy  hálózatokat  támogató,  de  hálózaton kívül is
          hibajelzés   nélkül   tevékenykedô   változat  elkészítését,
          illetve   egy   peer-to-peer   és   printerportos    hálózat
          beépítését, mint  a Novell  DOS 7.0-ban,  hiszen a Pentiumos
          laptopok   jövô   év   közepére   tervezett   megjelenésével
          várhatóan erre is lesz igény.

          @KKis János@N



@<9401\CHITITLE.GIF><címkép>@N

@<9401\CHICCA.GIF>A Windowsból ismert PIFEDIT  megfelelôje sokkal szebb, könnyebben  értelmezhetô,@N
@<9401\CHICCA.GIF>de több adatot is kérdez...@N

@<9401\CHICHA.GIF>A Windows  megszokott ablakképe  még az  ismert programoknál  is módosul  (Corel@N
@<9401\CHICHA.GIF>Photopaint 4.0)@N

@<9401\CHICHA2.GIF>A betûfontok egyszerûbbek, jobban olvashatók, a beállítóablakok szebbek lettek@N

@<9401\CHICHA3.GIF>Mintha egy X-Windows felületet látnánk@N

@<9401\CHICHA4.GIF>A megszokott Cardfile is puritánabb lett, de képes magába konvertálni a  korábbi@N
@<9401\CHICHA4.GIF>verziók adatfile-ját@N

@<9401\CHICHA5.GIF>A  file-kezelô   ablak  inkább   a   Windows   3.1-re  emlékeztet,   bár   gyári@N
@<9401\CHICHA5.GIF>színösszeállítása kissé szokatlan@N

@<9401\CHICHA6.GIF>A  kontrollpanel  ikonjai  mások  mint  a  megszokottak,  s  jóval  több  is van@N
@<9401\CHICHA6.GIF>belôlük...@N

@<9401\CHICHA7.GIF>A Windows Write mintha kezdene egy szövegszerkesztôre hasonlítani...@N

@<9401\CHICHA8.GIF>A Help anyagában egyszerûbben, akár kulcsszavas kereséssel is lehet matatni@N

@<9401\CHICHA9.GIF>A DOS-ablak mintha X-Windows lenne: mérete változtatható, grafikus módban fut@N

@<9401\CHICH11.GIF>A DOS-ablak  lementésére is  képes ez  az operációs  rendszer, de  a DOS-Windows@N
@<9401\CHICH11.GIF>palettakezelésén jócskán van mit javítani@N

@<9401\CHICH10.GIF>A megszokottól eltérôen a DOS és a Windows grafikus ablak egyenértékû@N

@<9401\CHICH12.GIF>Az ablakok elrendezése, méretezése menübôl állítható@N

@<9401\CHICH13.GIF>Vannak  még  jócskán  programhibák  is.  Ki  érti,  mit is akart mondani ezzel a@N
@<9401\CHICH13.GIF>figyelmeztetéssel...@N

@<9401\CHICH14.GIF>A DOS és Windows palettakezelésével gondok vannak@N

@<9401\CHICH15.GIF>A lementett képek sokszor nem színhûek@N

@<9401\CHICH16.GIF>A könyvtári struktúra mintha a Unix grafikus szabványát követné...@N

@<9401\CHICH17.GIF>Egész áttekinthetô kiírás kérhetô könyvtári stuktúránkról@N

@<9401\CHICH18.GIF>A file kabinet is határozottan szép...@N