home *** CD-ROM | disk | FTP | other *** search
/ Chip 1996 April / CHIP 1996 aprilis (CD06).zip / CHIP_CD06.ISO / hypertxt.arj / 9401 / CHICAGO.CD < prev    next >
Text File  |  1994-11-26  |  17KB  |  283 lines

  1.           @VChicago@N
  2.  
  3.           @VA Wakablaktól az operációs rendszerig@N
  4.  
  5.           A  Microsoftot  sokan   szidják  mindmáig,  mert   legtöbbet
  6.           használt programjai  -- a  DOS és  a Windows  -- nem éppen a
  7.           legkomfortosabbak. Mind a  programozók, mind a  felhasználók
  8.           találkozhatnak nap  mint nap  nyûgjeikkel. A  Windows NT-vel
  9.           is  sok  a  gond,  mert  gépigénye  brutális,  szinte  annyi
  10.           memóriát, olyan  számítási teljesítményt  igényel, mint  egy
  11.           Unix  munkaállomás.   A   köztes  igényekrôl  pedig   mintha
  12.           megfeledkeztek volna.
  13.  
  14.  
  15.  
  16.  
  17.           Több  név  röppent  fel  még  az  NT  megjelenése  elôtt   a
  18.           szakmában, hogy  a Microsoft  e fedônév  alatt valami köztes
  19.           operációs rendszert készít eló a DOS, a Windows, és az  Unix
  20.           ajánlások valamilyen  hibridjeként. Most  elérkezett hozzánk
  21.           a Chicago néven  ismert Windows-szerû operációs  rendszerük.
  22.           A  Chicago  4.0  58.5  számú  fordítási munkaverziója még az
  23.           összeszerelés stádiumában  van, de  már láthatók  a grafikus
  24.           felület  sajátosságai  éppúgy,  mint  a  benne megvalósítani
  25.           szándékozott szolgáltatások.
  26.  
  27.           A  hozzánk  elkerült  példányt   egy  33  MHz-es,  8   Mbyte
  28.           memóriájú 486-os  laptopra és  egy Pentium  alapú, 16  Mbyte
  29.           memóriával és Cirrus  VGA kártyával ellátott  munkaállomásra
  30.           sikerült felinstallálni. Egy  Opti chipkészletes 33  MHz-es,
  31.           4  Mbyte  memóriájú  386-os  gépre  a  rendszer  feltelepült
  32.           ugyan,  de  csak  a  DOS  felület  volt  hajlandó mûködni. A
  33.           telepítéshez  a  gépen  Windows  3.1-nek  és  DOS  operációs
  34.           rendszernek kell lennie.  Az INSTALL programot  Windows alól
  35.           elindítva,  megkérdezi,  hogy  felülírja-e  a  Windowst vagy
  36.           újra pakolja fel magát.  A felülírás üzemmód nem  tökéletes,
  37.           ha   ezt   használjuk,   szinte   teljesen   bizonyos,  hogy
  38.           használhatatlan programot kapunk eredményként.
  39.  
  40.           A  telepítôkészlet  mintegy  35  Mbyte,  amibôl  a   program
  41.           mintegy 15-20  Mbyte-ot rak  fel magának.  Sajnos a  hálózat
  42.           nélküli telepítéskor -- ahogy mi is végeztük a Pentiumon  --
  43.           örökké  hibaüzenetekkel  szórakoztat  bennünket.   Ugyancsak
  44.           érdekes, hogy  bár az  eredeti Windows  Genius egérrel  volt
  45.           feltéve, a Chicago  csak Microsoft üzemmódban  volt hajlandó
  46.           dolgozni, bár  más egértípusok  támogatására utaló  jelek is
  47.           találhatók a konfigurációs file-okban.
  48.  
  49.           A  program   megjelenése  az   X-Windows/Posix   szabványnak
  50.           megfelelô.  Ez  egyben  azt  jelenti,  hogy felhasználójának
  51.           néhány windowsos ismeretet  újra kell tanulnia.  Például itt
  52.           néhány esetben, a képernyô  bizonyos helyein a két  egérgomb
  53.           együttes megnyomásával  rendszermenük hívhatók  elô, például
  54.           az  a  rendszereditor,  amit  a Windows-tulajdonosok PIFEDIT
  55.           néven ismernek.
  56.  
  57.           A programrendszer valódi  grafikus operációs rendszer,  azaz
  58.           futtatásához nincs szükség DOS-ra, sôt ezeket a  hagyományos
  59.           szolgáltatásokat    maga    adja.    Nem    véletlen,   hogy
  60.           telepítésekor  nem  is  hoz  létre  DOS  könyvtárat, hanem a
  61.           CHICAGO\COMMAND\ könyvtárban  találhatunk néhány  megszokott
  62.           DOS  parancsot.  Ha  az  installálás  nem  sikerül, akkor is
  63.           innen tölti  be a  hagyományos operációs  rendszert. Itt van
  64.           még a legtöbb gond: látszik, hogy eddig nem nagyon  törôdtek
  65.           vele a fejlesztôk. Csak  a szembetûnô dolgok pár  mondatban.
  66.           A saját FDISK ismeretlennek  jelzi a Chicago partíciót.  Van
  67.           benne  Quick  Basic  interpreter,  de  minek?  Legalább  egy
  68.           Visual  Basic  lenne...  Hasonlóan  az  5.xx,  6.xx  DOS-ból
  69.           ismert  teljes  képernyôs  editor  és  a  megszokott fapados
  70.           DEBUG található  benne. A  legkellemetlenebb, hogy  az XCOPY
  71.           és  a  DISKCOPY   parancs  ugyanolyan  buta,   mint  a   DOS
  72.           kezdetekor  volt,  hacsak  nem  számítjuk  a  2,88-as floppy
  73.           támogatását  --  nem  veszi  igénybe  másoláskor az EMS, XMS
  74.           memóriát, amolyan 640  Kbyte-os cserebere módon  másol, hogy
  75.           a Novell DOS 7.0 teljes memóriát kihasználó, lemezt  file-ba
  76.           majd  visszaíró  különszolgáltatásairól  ne  is  beszéljünk.
  77.           Mindez láthatóan édes álom marad.
  78.  
  79.           A  rendszer  indítása  után  rögtön  egy  grafikus   logóval
  80.           jelentkezik be, majd [Esc  gombbal kérhetjük ASCII módban  a
  81.           boot-folyamat nyomon követését.  A rendszer felállási  ideje
  82.           Pentiumos  gépen  1-2  perc,  386-oson  2-5  perc.   Azonban
  83.           grafikus felület  megjelenésével még  nem üzemkész.  Hosszú,
  84.           kínos  másodperceket  kell  még  várni,  amíg leellenôrzi az
  85.           összes meghajtót. Hálózati üzemben ez még tovább tart,  mert
  86.           a hálózaton is körülnéz.
  87.  
  88.           A  Chicago  DOS-boxában   a  másolásvédett  programok   nagy
  89.           részének  kivételével  minden  fut.  Ez  a  doboz lehet vagy
  90.           hagyományos teljes képernyôs DOS  -- külön üzenet hívja  fel
  91.           a  figyelmünket  arra,  ha   valamelyik  program  csak   így
  92.           hajlandó futni --,  vagy egy képernyôablak  lehet. Mindegyik
  93.           módban  mûködik   a  [PrintScr@N   Windows-képernyôlementési
  94.           módszere. Sajnos  a palettakezelése  katasztrofális, azaz  a
  95.           DOS dobozból képtelen  színhelyes grafikus képet  átemelni a
  96.           clipboardra.  Ugyancsak  érdekes  jelenség  néhány   program
  97.           esetében a fantom kurzor  jelenség. Ha nem teljes  képernyôs
  98.           üzemmódban  használjuk  a  DOS  képernyôt,  akkor egy normál
  99.           egérkurzor  és  a  program   eredeti  kurzora  --  jó   nagy
  100.           távolságra egymástól --  megjelenik. Természetesen a  fantom
  101.           az éles, és így  a program használhatatlan. Teljes  képernyô
  102.           üzemben ezek jórészt megszûnnek. Az egérkurzor különben  DOS
  103.           dobozban és teljes képernyôs  DOS esetén egyformán él  -- és
  104.           jól mûködik.
  105.  
  106.           A kezelési  felületrôl már  a bevezetôben  volt némi  szó. A
  107.           filemanager  koncepcióját  a  Windows  for Workgroupstól, fô
  108.           bejelentkezési ikonjait --  Program, File, Szemétkuka  -- az
  109.           Apple   operációs   rendszerétôl   kölcsönözte.    Hálózatos
  110.           kezelôfelülete megyegyezik a  Workgroupséval, de ikonjai  az
  111.           X-Windows   szokásnak   megfelelôen   a   menüben    kevéssé
  112.           kidolgozottak, jelzésszerûek. Ugyancsak választhatunk,  hogy
  113.           az  X-Windows  megszokott  kis  ikonjait,  vagy  a   Windows
  114.           hagyományos, vakegér üzemmódban is látható nagyobb  ikonjait
  115.           választjuk. Amennyiben  kelet-európai Windowsra  rakjuk fel,
  116.           gond   nélkül   mûködik,   csak   a   852-es   kódtábla   és
  117.           segédprogramjainak kiirtása okoz kemény gondot.
  118.  
  119.           A program egyes kezelôpaneljei -- hasonlóan az USA-ban  most
  120.           forgalomba került  Word for  Windows 6.0-hoz  -- egy  kicsit
  121.           eltérnek a megszokottól. Az egyes opciók csoportokba  vannak
  122.           rendezve, amelyek az  elôhívott kezelôfelületen kis  nyelvek
  123.           formájában mindig láthatók. A nyelvekre kattintva elô  lehet
  124.           varázsolni a logikailag osszetartozó opciócsoportok.
  125.  
  126.           Az egyes  alkalmazások a  jelenlegi béta  vátozatban kétféle
  127.           módban találhatók meg: 32 bites Chicago és Windows  formában
  128.           (például  az  óra  program).   Ezek  egyenértékûek,  sôt   a
  129.           Microsoft a  hagyományos Windowshoz  kibocsátott egy  olyan,
  130.           egyetlen  kislemezen  elférô  kiegészítést  (WIN32),   amely
  131.           lehetôvé  teszi   ennek  az   üzemmódnak  a   használatát  a
  132.           hagyományos Windows 3.1 környezetben is.
  133.  
  134.           A programban a Windows- és a DOS-világ erôsen  összemosódik.
  135.           Ugyanis  eddig  ha  a  DOS-ban Windows programot indítottunk
  136.           el, akkor az kíírta, hogy csak Windows módban mûködik.  Most
  137.           ha  ilyet  indítunk  el  --  akár közvetlenül, akár a Norton
  138.           Commanderrel  --,  akkor  egy-két  villanás  után  máris   a
  139.           grafikus felületen  vagyunk és  fut a  program, lett  légyen
  140.           szó akár Windows, akár Chicago alkalmazásról.
  141.  
  142.           A Windows  alapprogramjaival itt  is találkozhatunk.  Megvan
  143.           kétféle  kiadásban  az  óra,  a  Paintbrush,  a  Cardfile. A
  144.           korábbinál  sokkal  kellemesebb,  könnyebben  kezelhetô súgó
  145.           (help),  amely   a  Windows   3.1  helpfile-jait   is  képes
  146.           korrektül   megjeleníteni.   Ránézésre    a   Windows    3.1
  147.           tutorialja, annak szolgáltatásai  is erôsen befolyásolták  a
  148.           fejlesztôk fantáziáját.
  149.  
  150.           A  Write  alaposan  megváltozott.  Immár egy egyszerûbb Word
  151.           szövegszerkesztônek   felel   meg,   fejléccel,   lábléccel,
  152.           korrekt  nyomtatás-beállítási   és  egyszerûbb   tipográfiai
  153.           lehetôségekkel.  Itt  érezhetôen  az  volt  a  cél,  hogy ne
  154.           legyen a  Winword megvételére  kényszerítve az,  akinek csak
  155.           egy egyszerûbb szöveggyártó programra van szüksége.
  156.  
  157.           A  rendszer  belsô  filozófiája   --  szerencsére  ezzel   a
  158.           felhasználó nemigen találkozik -- az Unix logikáját  követi.
  159.           Az egyes ikonok mögött igencsak hosszú PATH-ok állnak,  néha
  160.           jópár kapcsolóval.  A grafikus  felületet viszont  újra kell
  161.           tanulniuk a  Windows-rajongóknak, s  sokan lesznek,  akiknek
  162.           nem fog tetszeni ez a megoldás.
  163.  
  164.           A rövid  próba során  a rendszer  rugalmasnak bizonyult. ùgy
  165.           vettük  észre,  ha  a  gépen  elindult, és nem volt hálózat,
  166.           akkor ritkan fagyott le; ha hálózat volt, vagy nem állt  fel
  167.           korrektül,  akkor   annál  gyakrabban.   Ezek  okai   még  a
  168.           nagyszámú      bétatesztes      változatban       elôforduló
  169.           poloskamennyiségben     kereshetôk,     ezeket     várhatóan
  170.           kitakarítják  majd.  Hasonlóan  a  bétatesztes  gyengeségnek
  171.           tulajdonítom  azt   is,  hogy   mindössze  egyetlen   gyártó
  172.           egyetlen  CD-ROM-típusát  támogatja.  (Természetesen  nem ez
  173.           volt   a   tesztgépekben,   így   a   láthatóan  benne  lévô
  174.           Indeo-Multimédia   támogatást   sem   lehetett  kipróbálni.)
  175.           Jelzésértékû,  hogy  a  Microsoft  saját hangrendszerének, a
  176.           Sound  Systemnek  még  nyomát  sem  találtuk  a  Chicagóban.
  177.           Helyette  a  Soundblaster  16-os  sorozat  valamint az ehhez
  178.           kapcsolódó  MIDI  támogatása  uralja  a  rendszert. Sajnos a
  179.           Galaxy kártyát nem ismerte fel ezzel kompatibilisnek.
  180.  
  181.           A rendszer a Pentiumos gépen igencsak gyorsnak -- a  DOS-nál
  182.           is gyorsabbnak -- bizonyult.  A 486-os gépeken a  Windowsnál
  183.           kicsit  lassabban  fut,  ami  valószínûleg  a  Pentium saját
  184.           üzemmódjának    és     nem    a     benne    lévô     486-os
  185.           processzoremulációnak  tulajdonítható.  A  DOS-box  is jóval
  186.           gyorsabb,  mintha  önállóan  szaladgálna,  bár  mivel   béta
  187.           változatról  van  szó,  az  olvasó  becsapása  lenne konkrét
  188.           sebességértékeket mondani.  Hasonlóképpen jónak  bizonyult a
  189.           file-kezelés.      Saját      NT-kompatibilis,       illetve
  190.           DOS-kompatibilis  FAT  struktúrát   képes  használni,   akár
  191.           egymás   mellett   is.   A   röprömörítôk   használatát  nem
  192.           támogatja, nem érdemes 500 Mbyte merevlemez-kapacitás  alatt
  193.           használatához  fogni.  Próbák  szerint  azok  a   programok,
  194.           amelyek futnak Windows  alatt, itt is  kifogástalanul futnak
  195.           -- kivéve néhány magyar nyelvû programváltozatot.  Várhatóan
  196.           a DOS programokkal sem lesz gond.
  197.  
  198.           A  memóriakiépítéstôl   függô  számú   taszk  indítható.   A
  199.           taszkváltás ikonokkal vezérelhetô.  Vagy a hagyományos  [Alt
  200.           Tab kombinációra  elôtûnô ikonmenübôl,  vagy a  taszk ikonra
  201.           való  rákattintásra  kinyíló   látványos  taszklistából.   A
  202.           rendszer  számítási  kapacitása  elegendô  a mozgó ikonokkal
  203.           rendelkezô  programok  kezeléséhez.  îgy  például  szélesebb
  204.           körben   megjelenhetnek   olyan   programok,   amelyek  ikon
  205.           állapotában     is     informálhatnak,     például      óra,
  206.           videokonferencia, s  más hasznos  vagy haszontalan  témákkal
  207.           foglalkozó apróságok.  A taszkok  Pentium esetén  érezhetôen
  208.           azonos sebességgel futnak, de prioritásuk állítható. Sôt,  a
  209.           hagyományos gond, hogy  a merevlemez-hozzáférést megfogja  a
  210.           program, itt orvosolható azzal, hogy a  merevlemez-mûveletek
  211.           programonkénti  prioritása   is  beállítható.   A   rendszer
  212.           állapotáról  is  részletes   tájékoztatást  lehet  kapni   a
  213.           megfelelô  menük  segítségével.  A  program  eme információs
  214.           részei elnagyoltak, láthatóan most vannak fejlesztés alatt.
  215.  
  216.           Ha Pentium,  akkor ez  már Chicago.  Ezt mondhatjuk,  ha nem
  217.           rontanak és butítanak, hanem  javítanak majd a fejlesztôk  a
  218.           végleges  változat  megjelenéséig  ezen a programrendszeren.
  219.           A  Pentium  alapú  PC-knek  ez  valóban  egy  igényes és jól
  220.           használható, valódi operációs  rendszere lehet. OS/2,  annak
  221.           megszokott  nyûgei  nélkül.   A  megmaradt  386-os,   486-os
  222.           gépekre azonban valami más megoldást kell találni.
  223.  
  224.           A   Chicago   hálózatos   operációs   rendszer.  Mûködéséhez
  225.           hálózati     környezet     a     béta     változat   szerint
  226.           nélkülözhetetlen. Nem ártana itt egy kicsit végiggondolni  a
  227.           dolgot:  egy  hálózatokat  támogató,  de  hálózaton kívül is
  228.           hibajelzés   nélkül   tevékenykedô   változat  elkészítését,
  229.           illetve   egy   peer-to-peer   és   printerportos    hálózat
  230.           beépítését, mint  a Novell  DOS 7.0-ban,  hiszen a Pentiumos
  231.           laptopok   jövô   év   közepére   tervezett   megjelenésével
  232.           várhatóan erre is lesz igény.
  233.  
  234.           @KKis János@N
  235.  
  236.  
  237.  
  238. @<9401\CHITITLE.GIF><címkép>@N
  239.  
  240. @<9401\CHICCA.GIF>A Windowsból ismert PIFEDIT  megfelelôje sokkal szebb, könnyebben  értelmezhetô,@N
  241. @<9401\CHICCA.GIF>de több adatot is kérdez...@N
  242.  
  243. @<9401\CHICHA.GIF>A Windows  megszokott ablakképe  még az  ismert programoknál  is módosul  (Corel@N
  244. @<9401\CHICHA.GIF>Photopaint 4.0)@N
  245.  
  246. @<9401\CHICHA2.GIF>A betûfontok egyszerûbbek, jobban olvashatók, a beállítóablakok szebbek lettek@N
  247.  
  248. @<9401\CHICHA3.GIF>Mintha egy X-Windows felületet látnánk@N
  249.  
  250. @<9401\CHICHA4.GIF>A megszokott Cardfile is puritánabb lett, de képes magába konvertálni a  korábbi@N
  251. @<9401\CHICHA4.GIF>verziók adatfile-ját@N
  252.  
  253. @<9401\CHICHA5.GIF>A  file-kezelô   ablak  inkább   a   Windows   3.1-re  emlékeztet,   bár   gyári@N
  254. @<9401\CHICHA5.GIF>színösszeállítása kissé szokatlan@N
  255.  
  256. @<9401\CHICHA6.GIF>A  kontrollpanel  ikonjai  mások  mint  a  megszokottak,  s  jóval  több  is van@N
  257. @<9401\CHICHA6.GIF>belôlük...@N
  258.  
  259. @<9401\CHICHA7.GIF>A Windows Write mintha kezdene egy szövegszerkesztôre hasonlítani...@N
  260.  
  261. @<9401\CHICHA8.GIF>A Help anyagában egyszerûbben, akár kulcsszavas kereséssel is lehet matatni@N
  262.  
  263. @<9401\CHICHA9.GIF>A DOS-ablak mintha X-Windows lenne: mérete változtatható, grafikus módban fut@N
  264.  
  265. @<9401\CHICH11.GIF>A DOS-ablak  lementésére is  képes ez  az operációs  rendszer, de  a DOS-Windows@N
  266. @<9401\CHICH11.GIF>palettakezelésén jócskán van mit javítani@N
  267.  
  268. @<9401\CHICH10.GIF>A megszokottól eltérôen a DOS és a Windows grafikus ablak egyenértékû@N
  269.  
  270. @<9401\CHICH12.GIF>Az ablakok elrendezése, méretezése menübôl állítható@N
  271.  
  272. @<9401\CHICH13.GIF>Vannak  még  jócskán  programhibák  is.  Ki  érti,  mit is akart mondani ezzel a@N
  273. @<9401\CHICH13.GIF>figyelmeztetéssel...@N
  274.  
  275. @<9401\CHICH14.GIF>A DOS és Windows palettakezelésével gondok vannak@N
  276.  
  277. @<9401\CHICH15.GIF>A lementett képek sokszor nem színhûek@N
  278.  
  279. @<9401\CHICH16.GIF>A könyvtári struktúra mintha a Unix grafikus szabványát követné...@N
  280.  
  281. @<9401\CHICH17.GIF>Egész áttekinthetô kiírás kérhetô könyvtári stuktúránkról@N
  282.  
  283. @<9401\CHICH18.GIF>A file kabinet is határozottan szép...@N